Symurgh Solymász Egyesület
Symurgh Solymász Egyesület
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Felszerelés
 
Felszerelések elkészítése házilag
 
Amit a madárinfluenzáról tudni kell 2. rész

Megbetegítheti-e a madárinfluenza vírusa az embert?

 

Általánosságban az a tapasztalat, hogy az állatok influenzavírusai közvetlenül nem ragadnak át az emberre és fordítva sem.
Extrém körülmények között, például ha valaki folyamatosan és nagy mennyiségben lélegzi be a madárinfluenza vírusát (is) tartalmazó port, akkor kivételesen előfordulhat az, hogy emberben közvetlenül a madárinfluenza vírusa okoz megbetegedést. Az Ázsiában észlelt emberi, de madárinfluenza vírusa által okozott megbetegedések azok között jelentkeztek, akik a madarakkal nap mint nap, "hivatásszerűen" foglalkoztak, és a munkavégzés során egyéni védőmaszkot nem használtak.

Teljes bizonyossággal kimondható, hogy a madárinfluenza vírusa emberről emberre nem képes átterjedni.

Az influenzavírusok ellenálló képessége kicsi. A testváladékok beszáradása, a különböző fertőtlenítőszerek, a 60 °C feletti hőmérséklet az influenzavírusokat hamar elpusztítja.
A hazánkban általában alkalmazott konyhatechnológiai műveletek (pl. főzés, párolás, sütés) az influenzavírusok elpusztításához biztosan elegendőek.

Fotó: Géczy Dorottya: "Kárókatona"

A hazánkban közfogyasztásra forgalomba kerülő élelmiszerek, baromfihús madárinfluenza vírussal való fertőzöttsége és főleg azok fertőzést terjesztő szerepe kizártnak tekinthető, mert 35 éve mentesek vagyunk a betegségtől, s ha esetleg jelentkezne is, a nagyon szigorú állategészségügyi hatósági intézkedések megakadályozzák, hogy a fertőzött helyekről hús kerüljön forgalomba.

Fontos hangsúlyozni, hogy a galambok és a vadon élő énekes madarak téli etetése nem növeli az emberi influenzás megbetegedések kialakulásának veszélyét.

Mi a madárinfluenza megbetegedés közegészségügyi, vagyis emberi egészségügyi jelentősége?

 

A madárinfluenzával összefüggésben háromféle kórokozót kell elkülöníteni.

1) Az első maga a madárinfluenza vírusa, amelynek tulajdonságait a fentiekben már ismertettük. Ez a vírus emberről emberre nem terjed.

2) A második a mindenki által ismert igen gyakran jelentkező emberi influenzavírus, amely által okozott panaszok, tünetek közismertek. Ez ellen az emberi influenzavírus ellen évente javasolják a védőoltást főleg a gyerekeknek és az idősebb embereknek.

3) A harmadik, ma még nem létező kórokozó a két fenti vírus kombinációjából alakulhat ki. Ehhez a feltételezések szerint például az szükséges, hogy egyazon ember szervezete egy időben fertőződjék mind a madárinfluenza, mind az emberi influenza vírusával. Ilyen esetben ugyanis a két vírus genetikai állománya részben kicserélődhet, kombinálódhat és egy új, most már emberről emberre átterjedni képes vírustörzs alakulhat ki. Mivel az így létrejövő influenzavírus új genetikai állománnyal rendelkezik, ez ellen nem rendelkeznek immunvédelemmel az emberek. E miatt az így kialakuló, emberről-emberre terjedni képes vírus pandémiát (az egész világra kiterjedő emberi influenza járványt) okozhat.

Mit jelent a vakcina kifejezés, és mi a szérum?

A vakcinák (védőoltások) élő, de legyengített, a megbetegítő képességüket elvesztett, vagy különböző eljárásokkal elölt kórokozókat, illetve azok bizonyos, a szervezet immunrendszerének válaszát kiváltani képes részeit tartalmazó oltóanyagok. Ezek beadása után az élő szervezet immunrendszere az adott kórokozóval szemben ellenanyagokat termel és így a későbbiek során a kórokozóval szemben aktív immunvédettséget szerez. Ez az aktív védettség az adott kórokozótól függően hosszabb-rövidebb ideig tart, ezért szükséges a vakcinázást időnként megismételni.

A szérum az adott kórokozóval szembeni ellenanyagokat kész, hatékony formában tartalmazó vérkészítmény. Ennek beadásával a szervezet passzív védelmet szerez, hiszen a betegség kórokozójával szembeni ellenanyagokat nem önmaga termeli meg. Az így kapott passzív immunvédelem jelentősen rövidebb ideig tart, mint a vakcinák hatására kifejlődő aktív immunitás.

Milyen védőoltást fejlesztettek ki hazánkban és oltottak be azzal prominens személyiségeket?

 

A "szokásos" emberi influenza elleni védőoltások évente november hónaptól folynak. A vakcinát hazánkban gyártják, az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO minden évben megadja, hogy azok milyen típusú emberi influenzavírus törzsekből (pl. 2 A és 1 B típusú) készüljenek. Ennek semmi köze a madárinfluenzához, az idei szabvány már megérkezett, ebben természetesen nem szerepel a H5N1 madárinfluenza vírus-törzs.

Ez a vakcinázás legfeljebb annyiban lehet kapcsolatban a madárinfluenzával, hogy ahol tartósan előfordul az állatállományokban a madárinfluenza, ajánlják, hogy ezzel a szokványos emberi vakcinával oltsák be a baromfival foglalkozókat. A cél az, hogy a már korábban ismertetett "vírus-kereszteződéseket" elkerülendő, ne gondozzanak beteg állományokat olyan emberek, akik maguk is emberi influenzások, mert nőhet a két vírus találkozásának az esélye.

Fotó: Géczy Dorottya: "Siklórepülés"

Természetesen ez a vakcina nem védi meg az embereket a madárinfluenzától.

Fotó: Géczy Dorottya: "Landolás"

A madárinfluenza ellen az Európai Unió jelenleg tiltja a veszélyeztetett állományok immunizálását, mert az megzavarhatja a kórokozó vírus megjelenésének felismerését, gátolja az állategészségügyi igazgatási, hatósági intézkedéseket. Fontos érv a madarak védőoltása ellen, hogy az oltott állatok ugyan valóban ritkán betegszenek meg, de a kórokozó vírust a betegség tüneteitől mentesen is üríthetik.
Kivételesen vannak arra példák, hogy a védőkörzeteket övező vész-zónában beoltják a baromfi-állományokat azért, hogy a járvány rohamos terjedését lassítsák. Az ilyen területeken is élénken kell végezni a fertőzéseket felderítő diagnosztikai vizsgálatokat és az így vakcinázott állományok későbbi útja csak a vágóhídra vezethet.

Vietnamban kísérletképpen védőoltásban részesítik a baromfi-állományokat, mert ott gyakorlatilag végrehajthatatlanok az állategészségügyi igazgatási rendszabályok (folyók feletti vagy ladikok tetején lévő bambusznád kunyhókban együtt él a sok ember, baromfi, sertés és a vizeken élő vad vízimadár tömeg). Kutatók feltételezése szerint azért indult ki az utolsó 50 év minden új emberi influenza járványa Ázsiából, mert ott igazán bőséges alkalom van a madár és az ember vírusainak kereszteződéséhez, amit még a sertés is segít közvetíteni a fajok között.

Az emberek - mint már korábban említettük - csak kivételesen betegszenek meg közvetlenül a madárinfluenza vírusától, a madárinfluenza fertőzöttséget nem terjesztik, így nem jöhet szóba az emberek tömeges immunizálása madárinfluenza ellen.

A WHO 2005. tavaszán 50 országnak megküldte azt az ázsiai H5N1 madárinfluenza vírus-törzset, amellyel ajánlott próbagyártást végezni a vakcina-gyártási technika, technológia és az adminisztrációs (pl. engedélyezési eljárás) begyakorlására. Ebből készült a médiában nagy híradást kapott hazai madárinfluenza elleni vakcina, amellyel prominens személyiségeket oltottak be.
Azonban ez a védőoltás nem nyújt védelmet az emberről-emberre terjedő pandémiás emberi influenza ellen, hanem csak a madárinfluenza H5N1 törzsei ellen.

Amennyiben az emberi világjárványt okozó új vírus kialakul és azt izolálják, a WHO megküldi az országoknak azt a vírustörzset aminek segítségével a tömeges emberi megbetegedéseket megakadályozni képes védőoltás kifejleszthető és annak nagyüzemi gyártása megkezdhető.

Jelen tájékoztató elkészítéséhez alapvetően a Dr. Varga János - Dr. Tuboly Sándor - Dr. Mészáros János szerzők által írt "A háziállatok fertőző betegségei" című egyetemi tankönyv (Bp., 1999) anyagát használtuk fel.



Madárinfluenza, humán influenza, új vírus

Összegezve: Az embereket elsősorban nem a madárinfluenzától kell megvédeni, hanem a madárinfluenza és a humán influenza vírus kombinálódásával esetleg létrejövő új humán influenza vírustól. Ez ellen kell majd oltóanyagot készíteni (ha létrejön az új vírus), és ezzel kell széles körű vakcinázást (védőoltást) végezni a világméretű járvány elkerülése érdekében.

Nyomtatható (letölthető) verzió: pdf

 

 
A hattyúk halálához
Szerepük a madárinfluenza terjesztésében

Dr. Mészáros János állatorvos akadémikus

 

A médiát uralják az elpusztult (nem döglött!) és a vizsgálatok során a H5N1 influenza vírussal fertőzöttnek bizonyult hattyúkról szóló hírek. Ez nem csak nálunk van így, 2006-ban a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal (OIE) hasonló hivatalos jelentéseket tett közzé az európai országok közül Bulgáriából, Görögországból, Olaszországból, Németországból Szlovéniából, valamint néhány ázsiai és Közel-keleti országból is.

 
Nézzük, miről van szó?

Ázsia egyes országaiban tartósan fent álló H5N1 madárinfluenza járvány során a vírus megbetegítő-képessége ("pathogenitása") egyre nőtt. Ezt korábban fogékony csirkék fertőzése után állapították meg. Ha a kapott érték 1.2 alatt maradt a vírust csirkékre nézve alacsony, míg az efölötti értékek esetén magas pathogenitásúnak minősítették. Az utóbbi időben ezt a fontos értéket nem állatkísérletben, hanem molekuláris biológiai módszerekkel határozzák meg az arra kijelölt laboratóriumokban. Mi az angliai Weybridgehez tartozunk.

 

Fotó: Géczy Dorottya: "Memento"

Baromfi és madárállományokban súlyos tüneteket és igen magas elhullási arányt csak a magas pathogeitású vírusok okoznak. Kivételesen masszív fertőződés esetén (fertőzött baromfi istállókban való tartózkodás, szállításnál, piaci árusításnál, vágásnál való közreműködés során a fertőzött levegő beszívása után) ez az altípusú vírus megbetegítheti az embereket is. Az 1997. óta előforduló emberi esetek, mint ismert, rendkívül ritkán következnek be. Ettől a vírustól egy beteg baromfi állományt (nem baromfikat!) gondozó holland állatorvoson kívül Európában senki nem halt meg. Talán a hírt akarja a magyar média hangsúlyozni, hogy ezt a vírust "az emberre is veszélyesnek (sőt olykor kivételesen veszélyesnek)" minősíti. Ismereteim szerint ezzel nemzetközi prioritást "élvez" (és növeli a magyar lakosság veszélyérzetét). Nemzetközileg (korrekt módon) az előbb említett két jelzőt használják a vírus megbetegítő-képessége jellemzésére.

Fotó: Géczy Dorottya: "Szinkronúszók"

Sajnálatos látni olykor a televízióban a siránkozó asszonyokat, akik sajnálják ugyan ha elvesztik majd kedves állataikat, "de legalább nekünk nem legyen bajunk" - mondják. Mások kedvenc kutyájukért, macskájukért aggódnak, noha azok életét a vírus még akkor sem veszélyezteti, ha erősen fertőzött környezetben tartózkodnának is, ami nálunk szintén kizárt. Felelőtlenség ilyen közhangulatot teremteni egy országban, ahol a lakosság nincs kitéve a masszív fertőződés veszélyének! Nem is lesz kitéve, mert védekezési módszerünk ezt a lehetőséget még a vírus behurcolását követőn is kizárja.

Mint mondottam, Ázsiában a H5N1 törzsek megbetegítő-képessége nőtt, s meghaladja az Amerikai földrészén izolált vírusokét. Ennek súlyos következményeként a vírus terjesztésében eddig is résztvevő főleg vad vízimadarak (vadkacsák, vadlibák, hattyúk) járványközvetítő szerepe is megváltozott. Ezek fajok a madárvilág "legöregebb" tagjai, s évmilliók alatt az influenza vírusok szervezetükhöz annyira adaptálódtak, azok már nem betegítik meg őket. A vízi élet és vándorlásaik folytán a fertőzöttségnek ugyan gyakran ki voltak téve, de ellenálló szervezetükben a vírus csak a bélcsatorna sejtjeiben tudott szaporodni, s a fertőzöttségük ellenére tünetmentesek maradtak. Bélsarukkal ürített töméntelen vírustól azonban az általuk látogatott víz valóságos "víruslevessé" válik. Ettől fertőződhettek a vízre járó kacsák, ludak, és más madárfajok egyedei. Az alacsony megbetegítő-képességű vírusok fogékony állományokban terjedve ugyanis magas fertőző-képességűvé válnak, s most már tömegesen betegítik meg az ilyen vírussal fertőzött állományokat.

Amióta azonban az említett okok folytán a H5N1 (és ritkábban más) törzsek megbetegítő-képessége nőtt, s a vízimadarak ilyen magasan pathogén vírusokkal fertőződnek, korábbi "faji-védettségüket" a magas megbetegítő-képességű vírusok áttörik. Részben most már ilyen vírusokat hurcolnak vándorlásuk során és részben maguk is belepusztulhatnak a fertőzésbe. Ezért vagyunk főleg Európában tanúi a hattyúk (vadkacsák, vadludak, kormoránok) elhullásának. Ezek állítólag Dél-Európában és Közel-Keleten fertőződtek az ottani madárinfluenzás állományoktól, s Északnak vonulásuk során terjesztik a vírust Közép-Európa országaiban. Szerencsére a hattyúk szűk közösségben élnek, környezetükben nem tűrnek meg idegen madarakat, s ez előnyös lehet, de persze a vizeket fertőzik. Ezért tiltja védekezési szabályzatunk a házi vízi szárnyasok ilyen vizekre való kiengedését. A hivatalos jelentések szerint Európában 2006-ban csak Oroszországban, Romániában, Ukrajnában (és Törökországban) fordul elő baromfiinfluenza a baromfiállományokban. Ez azt jelenti, hogy az EU által előírt védekezési módszert betartják s az egyelőre működik. Elősegíti ezt, hogy a védekezési költségekhez az EU jelentősen hozzájárul.

 


Fodor László egyetemi tanár
Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar
Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék

A MADÁRINFLUENZA

A madárinfluenza a különféle madárfajok lázas, általános, hasmenéssel, idegrendszeri vagy felső légúti megbetegedésével járó fertőző betegsége.

A madárinfluenza az influenzavírusok családjába tartozó, a környezet hatásaira érzékeny vírus. Az influenzavírusok között nagy változatosság figyelhető meg, a vírusokat belső fehérjéjük alapján A, B vagy C csoportba soroljuk, de az állatokban csak az A típus található meg, míg a B és a C típus csak az emberben fordul elő.

A vírus a felületi fehérjéi alapján elméletileg több mint 140 altípusba sorolható. Gyakorlatilag valamennyi altípus megtalálható madarakban, míg a különböző emlősállatfajokban és az emberben csak néhány, az adott fajra jellemző típus fordul elő. Az egyes altípusokon belül is jelentős szerkezeti különbségek vannak, ezek magyarázzák, hogy az egyes típusok más-más gazdafajhoz alkalmazkodtak. Az influenzavírusok nagyon változékonyak, a folyamatos mutációk miatt a vírus felszínén jelenlévő antigének folyamatosan változnak, és ez a folyamat az évek alatt jelentős szerkezeti különbségeket eredményezhet. A gyorsan kialakuló, mélyreható változások az influenzavírusok közötti géncserével magyarázhatók, e géncserék eredményeképp új vírus jön létre.

A madárinfluenzát okozó vírus megbetegítő képessége szerint is csoportosítható, így beszélünk magas virulenciájú és alacsony virulenciájú madárinfluenza törzsekről. A magas virulenciájú törzsek tömeges, nagy veszteséggel járó megbetegedéseket, míg az alacsony megbetegítő képességű vírusok általában tünetmentes fertőzést, vagy enyhébb felső légúti megbetegedést okoznak.

A madárinfluenzát okozó törzsek széles körben előfordulnak, nem tartoznak az újdonságok közé. Az utóbbi évtizedben 12 baromfiinfluenza-járvány zajlott le a világban, és a 70-es évek elején hazánkban is megállapítást nyert a betegség, azóta viszont nem fordult elő a klinikai tünetekben megmutatkozó formája, bár a gyengébb virulenciájú törzseket hazai vadon élő madárfajok is hordozzák.

A madárinfluenza a 2003 végétől Délkelet-Ázsiában folyó járvány miatt került az érdeklődés előterébe. A megbetegedéseket Vietnámban, Thaiföldön, Kambodzsában, majd Laoszban, Indonéziában, Malajziában, Kínában, Kazahsztánban, Mongóliában, Japánban, Észak-Koreában, Oroszország szibériai és déli területein állapították meg, legutóbb pedig kimutatták a vírus jelenlétét Törökország nyugati felén, Romániában a Duna-deltában, és nem zárható ki, hogy megjelenik további országokban.

A madarak között súlyos influenzát okozó vírustörzsek mai ismereteink szerint a különféle madárfajokban sokszor tünetmentesen jelen lévő alacsony virulenciájú törzsekből néhány mutációt követően alakulnak ki, a megjelent magas virulenciájú törzsek viszont fertőzött madarakkal és a belőlük készült nyers termékekkel (hús, tojás, toll) továbbvihetők. A vírus távolabbi területekre való elhurcolásában szerepük van a vándormadaraknak, amelyek bélsarukkal szintén ürítik a vírust. Hazánk nem esik a nagy madárvonulások útjába, de a Földközi-tenger keleti és a nyugati medencéjén áthaladó nagy madárvonulási útvonal figyelmet érdemel, mert az oroszországi esetekből a vándormadarak elhurcol(hat)ják e területekre.

Magyarországon a jelenlegi járványtani helyzetben arra törekszünk, hogy a járvánnyal terhelt országokkal szemben életbe léptetett importkorlátozásokkal megakadályozzuk a vírus bekerülését és a hazai baromfitartó gazdaságokban az állattartás zártságával megelőzzük az állományok, különösen a nagy létszámú állományok vadon élő madaraktól való fertőződését. A védekezés fontos része, hogy az állategészségügyi szolgálat a jelentősebb madárelhullások okának kiderítésével, a házi- és a vadon élő madarak vizsgálatával ellenőrzi, hogy a madárinfluenza-vírus nem jelent-e meg az országban. Az állategészségügyi szolgálat a betegség leküzdésére kidolgozott intézkedési terv alapján rendszeres járványleküzdési gyakorlatok keretében készült fel a betegség minél gyorsabb és hatékonyabb felszámolására.

A betegség esetleges megjelenésekor a fertőzött állományok zárlatával és az állatok leölésével kell a betegséget felszámolni. Az európai viszonyok között remélhetően a járvány nem válik széleskörűvé, és nem lesz szükség arra, hogy az állatok vakcinázása révén korlátozzuk a megbetegedés kártételét, a vakcinázás ellenére ugyanis a vírus az állatokban jelen marad.

A madárinfluenza kapcsán rendszeresen felmerül az emberi megbetegedés kérdése. Elöljáróban le kell szögezni azt a tényt, hogy a madárinfluenza a madarak megbetegedése, míg az emberi influenzákat, mind a nagy világjárványokat (spanyolnátha 1918, ázsiai influenza 1957, hongkongi influenza 1968), mind pedig a szezonális influenzákat humán influenzavírus-törzsek okozták és okozzák. A madárinfluenza-vírustörzsek azonban nagy mennyiségben, elsősorban baromfibélsárból, az állatokkal szoros kapcsolatban élve, hiányos higiéniai körülmények között tartósan belélegezve emberben is megtelepedhetnek, megbetegedést idézhetnek elő, és különösen elégtelen orvosi ellátás mellett halálesethez is vezethetnek. Az emberi esetek száma azonban arányait tekintve egyértelműen mutatja, hogy nincs szó a madárról emberre történő tömeges terjedésről, mindössze szórványos eseteket látunk. Így miközben több mint 140 millió madáreset fordult elő a legutóbbi járványban, körülbelül 130 emberi megbetegedés történt, akik közül több mint 60 meghalt. A 2003-as hollandiai járványt mintegy 100 emberi megbetegedés és 1 haláleset kísérte. A madaraktól fertőzött emberek esetében emberről emberre terjedést egy esetben sem sikerült igazolni, ami arra mutat, hogy a madárról az emberbe került vírusnak az ember csak alkalmi gazdája.

Az emberi megbetegedések megelőzhetők, ha az emberek távol tartják magukat a madárinfluenzában beteg baromfitól, így kerülni kell a járvány által sújtott területeken a baromfitelepek, élőállat-piacok, állatkertek, madárkereskedések látogatását, illetve az ilyen helyen dolgozók esetében a szükséges védőintézkedéseket (védőruházat, orr/arcmaszk viselése, rendszeres kézmosás, fertőtlenítés, hatékony légelszívás, stb.) be kell tartani.

A szokásos módon hőkezelt (főtt, sült) baromfihús és a tojás fogyasztása még a járvány által sújtott területeken is aggálytalan, kerülni kell azonban ott a nyers baromfitermék fogyasztását.

Az emberi influenza-vírustörzsek által okozott influenzák vakcinázás révén megelőzhetők, a humán influenza ellen hazánkban a leggyakoribb típusokat tartalmazó oltóanyaggal 1,2-1,3 millió embert oltanak évente. A közelmúltban kísérleti célból hazánkban is előállítottak Délkelet-Ázsiából származó H5N1-es törzs felhasználásával vakcinát, ennek során a vakcinagyártó kipróbálta az előállítási eljárását e törzs esetében is. Ezzel a vakcinával a lakosság oltása - az időnként elhangzó állításokkal szemben - teljesen felesleges lenne, hisz a madárinfluenzát okozó vírustörzs csak különleges feltételek fennállása esetén tud emberben megtelepedni, a madarakról a fertőzés nem terjed tömegesen emberre, nincs emberről emberre történő terjedés és a betegség nincs is jelen hazánkban.

Nem zárható ki azonban, hogy a jövőben kialakul olyan influenza-vírustörzs, amely a mai szezonálisan előforduló influenzatörzsekhez hasonlóan képes lesz emberről emberre terjedve járványokat kialakítani, ez azonban nem madárinfluenza-vírustörzs, hanem egy új, ma még nem létező humán influenza-vírustörzs lesz. Semmilyen adat nem támasztja alá azt a véleményt, hogy egy ilyen új törzs a jelenleg madárinfluenzát okozó H5N1 törzsből alakulna ki. A ma ismert három nagy humán influenzajárvány egyike sem madárinfluenzát okozó törzsből alakult ki, azaz a több tucatnyi ismert madárinfluenza-járvány egyikét sem követte humán járvány.

Hazánkban a madárinfluenza nem fordul elő, a baromfihús, a tojás aggály nélkül fogyasztható. Az állategészségügyi szolgálat minden erőfeszítést megtesz, hogy a madárinfluenza-járvány kialakulását megelőzzük, és esetleges megjelenése esetén minél gyorsabban felszámoljuk.

Megjelent: Zuglói Lapok XV. Évfolyam 18. szám 2005. november 1.


Nem árt tudni:

A galambok nem érzékenyek a madárinfluenza vírusára

(kivételt képez a balkáni gerle).

Adatok a balkáni gerléről

Balkáni gerle

 

 
Solymászbemutató
 
Betegségek megelőzése
 
Solymászat és a művészet
 
Híres Magyar Solymászok
 
Pontos idő
 
Dátum
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Elérhetőségek
 
Oldalunkat eddíg ennyien látogatták meg
Indulás: 2007-01-17
 
Szavazások
Lezárt szavazások
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre